Benyújtott védjegy-bejelentésünk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyik védjegy-elbírálójához kerül, aki a későbbiekben a befejező fázisig, azaz a lajstromozásig foglalkozik az üggyel. De mi történik közben? Mindenekelőtt: az elbíráló munkája akkor kezdődik, amikor a bejelentés díját megfizettük. Ha ezt nem tesszük meg a megadott 30 napos határidőn belül, akkor a Hivatal visszavontnak tekinti a bejelentésünket, senkinek semmi dolga nincs vele a továbbiakban. Azonban ha a díjat megfizettük, akkor az elbíráló elkezdi a megjelölés vizsgálatát, amely szakaszokra bontható:
Alaki vizsgálat
melynek során alábbiak meglétét ellenőrzi az elbíráló: van-e magyar nyelvű árujegyzék; egységes-e a bejelentés, azaz nem mondjuk két logo lett bejelentve, vagy egy logo és egy attól jelentősen elkülönülő jelmondat együtt stb.; tartalmazza-e a bejelentési kérelem a bejelentő nevét, elérhetőségét. A védjegybejelentés alaki követelményeit illetően a Védjegytörvény 50. § (2) – (3b) valamint az 52. §-ban foglaltak irányadóak. Ha az elbíráló hiányosságot talál, hiánypótlási felhívást bocsát ki, 30 napos teljesítési határidővel, melyben lehetőséget ad a bejelentőnek a megjelölés pontosítására / hiányzó dokumentumok (pl. meghatalmazás ha képviselővel jár el) benyújtására.
Érdemi vizsgálat
melynek során azt vizsgálja az elbíráló, hogy a bejelentett megjelölés nem ütközik-e feltétlen kizáró okba. Ezek: a megkülönböztető képesség hiánya; közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik; alkalmas a fogyasztók megtévesztésére; rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra; és még számos egyéb kizáró ok, amelyekről részletesen a Védjegytörvény 2. – 3. § rendelkezik. Ha az elbíráló úgy ítéli meg, hogy valamelyik kizáró ok fennállhat, nyilatkozattételi felhívást bocsát ki, 30 napos határidővel, melyben lehetőséget ad a bejelentőnek a lajstromozást gátló akadály elhárítására.
Ha sem az alaki, sem az érdemi vizsgálat nem tár fel hiányosságot, akkor az elbíráló a megjelölés és annak árujegyzéke alapján elvégzi a korábbi jogokra való kutatást -ami a modern kutató szoftvereknek köszönhetően körülbelül negyedórát vesz igénybe – majd kutatási jelentést küld a bejelentő részére, amelyben feltünteti azokat a korábbi védjegyeket – és korábbi elsőbbséggel bejelentett megjelöléseket – amelyek megítélése szerint ütközőek lehetnek (= kisebb-nagyobb mértékben hasonlítanak) benyújtott megjelölésünkkel. Ez a jelentés mindössze tájékoztató jellegű, az esetek többségében nullás jelentés megy ki, azaz nincs találat a kutatásban. De ha van, az sem kötelez senkit semmire, bár a bejelentő dönthet úgy, hogy annak hatására önként visszavonja bejelentését. Ez azonban azzal jár, hogy sem a befizetett bejelentési díjat nem kapja vissza, és védjegye sem lesz. Ezek után talán nem meglepő, ha a az ilyen visszavonás bizony ritka, mint a fehér holló. A kutatási jelentés már önmagában is jó hír a bejelentő számára, hisz azt jelenti, hogy az elbíráló nem talált rajta fogást, azaz hivatalosan fogalmazva: feltétlen kizáró okot. A kutatási jelentésben a lehetséges viszonylagos kizáró okokat és azok jogosultjait tünteti fel, ahonnan esetleg várható felszólalás bejelentésünk lajstromozása ellen. A kutatási jelentés kiküldését követően a Hivatal meghirdeti a bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben az sztnh.gov.hu honlapon. Erre minden hónap 14. és 28. napján kerül sor.
A meghirdetés napján indul az a 90 napos periódus, amely alatt a korább jog jogosultja felszólalást nyújthat be megjelölésünk lajstromozása ellen. Amennyiben érkezik felszólalás, a Hivatal megvizsgálja azt, és dönt arról, hogy a felszólalás megalapozott-e, vagy sem. Ha a felszólaló javára dönt, akkor védjegybejelentésünk elutasításra kerül, befizetett pénzünk is odavész. Természetesen dönthet úgy is a Hivatal, hogy a felszólalás megalapozatlan, ez esetben nyert ügyünk van. Ha nem érkezik felszólalás a megjelölésünk lajstromozása ellen, akkor a felszólalási periódus leteltét követően a Hivatal lajstromozza azt, és megküldi a bejelentő részére a védjegy okiratot, mely 10 évre biztosítja a bejelentő számára a kizárólagos jogokat védjegyével kapcsolatosan. Ráadásul korlátlan számban megújítható újabb 10 éves időszakokra.
Látható, hogy fenti eljárásban két törvény által rögzített határidő szerepel: a 30 napos időszak a bejelentési díj megfizetésére, valamint a 90 napos meghirdetési periódus. Érdemes minél előbb befizetni a bejelentés díját, így az elbíráló azonnal foglalkozhat vele, időt spórolunk meg.